Egyházközségünk zarándoklata Lengyelországba augusztus 1-5 között Hétfőn hajnalban, útnak indító szentmisénken azért könyörögtünk, hogy a Szentlélek Úristen segítsen bennünket a Szentatya nyomdokain járva, gyermekkorának, ifjúságának helyszíneit felkeresve lélekben is követni őt az életszentség útján: példát venni és erőt meríteni szerénységéből, szolgáló szeretetéből és imádságos lelkületéből. Az autóbuszon, rózsafüzért imádkozva, a szentatya életéről szóló filmet megtekintve hangolódtunk rá, hogy a fizikai távolságok megtétele mellett, gyönyörködve a teremtett világ szépségeiben, mindannyian megjárhassuk a magunk lelki zarándokútját is, hisz nem turista útra mentünk! S a Szűzanya és a Szentatya mintha egy ládikát nyitott volna ki előttünk: szórták elénk a kegyelem gyöngyszemeit, csak észre kellett venni, lehajolni és felszedni őket!
A délutáni órákban Orawkába érkeztünk. Ez a kis település ma Lengyelország területén van, de valaha a történelmi Magyarország legészakibb csücske volt. Kb. 500 éves fatemploma a Világörökség része. Falain mintegy negyven magyar szent festménye látható. Gyönyörű szép! Az csak természetes, hogy az ő közbenjárásukért fohászkodtunk hazánkért az „Isten hazánkért” kezdetű énekkel. Késő délután megérkeztünk Czestochowába, a lengyelek legnagyobb zarándokhelyére. Miután elfoglaltuk szállásunkat, bementünk a kegytemplomba, hogy köszöntsük a Szűzanyát. Újabb gyöngyszem: hamarosan a szentélyben találtuk magunkat és máris kezdődött a magyar nyelvű szentmise. A júniusban itt Győrött felszentelt fiatal atya celebrálta szívet-lelket melengető szentbeszéddel, majd a végén újmisés áldást kaptunk! Ilyen váratlan ajándékkal várt minket a Fekete Madonna!
Másnap reggel 6 órakor már újra a templomban voltunk, hogy részt vegyünk a Szűzanya „kitakarásán”, amikor a kép elől felgördül a lepel fanfárok hangjának kíséretében. Szem nem maradt szárazon ebben a tíz percben! 9-kor a mi szentmisénk következett a kegyoltárnál Ferenc atya celebrálásával, Gábor atya koncelebrált . Amúgy is emelkedett lelkünket Bognár Kriszti Ave Maria éneke tette méginkább fogékonnyá a szentmise kegyelmeinek befogadására. Nem vettük rohanósra a napot, még vagy öt órát maradtunk Czestochowában: ki a szentségimádási kápolnában tette le minden gondját, baját az Úr lábához, ki a Szűzanyánál időzött többet, ki vásárolgatott, nézelődött. Alkalom volt ez az idő arra, hogy ki-ki egyénisége, lelki igénye szerint egyedül, vagy néhány baráttal, esetleg családtaggal, házastárssal időzzön ezen a szentatya által is oly kedvelt kegyhelyen.
Késő délután indultunk tovább Krakkóba, de a II. jános Pál pápáról szóló történeteket olvasva eszünkbe jutott Nowa Huta, ez az acélváros, ahol annakidején a krakkói érsek, Karol Wojtyla építtette az első templomot nagy nehézségek árán. Hát persze, hogy bemegyünk, hisz utunk ott visz el mellette. Újabb gyöngyszem. Igaz, először egy másik templomba tévedtünk be, de legalább rácsodálkozhattunk ismét a lengyelek vallásosságára: a hatalmas templom tele volt egy hétköznap esti szentmisén is! Aztán megtaláltuk az általunk keresettet és (újabb gyöngyszem) egy bácsit, aki németül végig kalauzolt bennünket és akiről kiderült, hogy egyházi méltóságoknak is ő szokta a templomot megmutatni. Egy testes, mégis lendületes ívű Noé bárkája, a hitetlenség özönvízében biztos menedék jelképe. Nincs alapja! Az egész betonkonstrukciót egy 70 méteres( 8 méter a föld alatt) acélkereszt tartja felfüggesztve. Ha a kereszt lezuhanna, a templom összeomlanék! Micsoda szimbolikus jelentés! A falak nyersen puha betonjába a hívők kézzel nyomkodták bele az általuk hozott köveket, mintegy kétmilliót! Belül is csodálatos:az oltár egy kinyújtott tenyér, mintegy az élet kenyerét kínálva.A tabernákulumba egy, a Holdról hozott követ is beépítettek, az oltárhoz hét lépcső vezet(a Szentlélek hét ajándékát képviselve), hét ajtó vezet a templomba a hét szentséget szimbolizálva. Jézus keresztútja a falon pedig Lengyelország történelmével egybeszőve…Óriási hatást tettek ránk a látottak és hallottak!
Este jólesett a közös vacsora krakkói szállásunkon. Másnap reggel első utunk az Isteni Irgalmasság Bazilikájába vezetett, ahol Gábor atya a Magyar szentek kápolnájában mutatott be szentmisét és beszélt szívhez szólóan Isten végtelen irgalmáról. Természetesen előtte már az autóbuszban megismerkedtünk Szent Fausztina nővér küldetésével és elimádkoztuk az irgalmasság rózsafüzért .Itt is a Szentatya nyoma: ő karolta fel a nővér ügyét, terjesztette ki a világegyházra az Irgalmasság ünnepét(húsvét utáni vasárnap), ő szentelte fel a bazilikát, avatta szentté Fausztina nővért az Irgalmasság vasárnapján, majd őt is ennek előestéjén szólította magához az Úr és őt is, idén tavasszal, az Isteni Irgalmasság vasárnapján avatták boldoggá. A Gondviselés láthatatlan szálai! Temészetesen imádkoztunk a jelenési kápolnában, ahol látható az Irgalmas Jézus képe a felirattal: Jézusom bízom Benned, és ahol a nővér holtteste nyugszik. Voltak, aki a bazilika hatalmas tornyába mentek fel lifttel, vagy a szentségimádási kápolnában imádkoztak. Bejutottunk a (ma is működő)kolostorban a nővér cellájába is. Újabb gyöngyszem. Ezen a délelőttön lelki zarándokutunkon már igazán a lélek mélységeiben jártunk.
Délután Krakkóban sétálva éreztük meg az óváros hangulatát a Posztócsarnok környékén, a Mária templomban, Szent Borbála, Szent Anna, ferences és domonkos templomokban. A Wawelben tiszteletünket tettük Szent Hedvig sírjánál. Újra és újra rácsodálkoztunk a lengyelek hitére,(minden templomban mindig van szentségimádás és mindig vannak az Úr előtt imádkozó lelkek)a magyarok iránti szeretetére. Fáradtan de boldogan mentünk vissza szálláshelyünkre a közös vacsorára.
A csütörtök újabb gyöngyöket tartogatott számunkra. Először Wadowicébe, a szentatya szülőhelyére mentünk.Az ottani templom egy kápolnájában volt a szentmisénk, Kolbe atya, Pio atya és több más szent ereklyéje társaságában! A szemben levő kápolnában pedig már Boldog II. János Pál vérereklyéjénél lehetett leróni tiszteletünket. A város láthatóan nagy zarándokhellyé növi ki magát.
Következő állomásunk Kalwaria Zebrzydowska, a lengyelek második legnagyobb zarándokhelye volt. A mintegy 6 négyzetkilométeren elterülő vallási központ kedves helye volt a szentatyának is. Hisz itt túrázva imádkozhatott és imádkozva túrázhatott! Ez is a Világörökség része. Mi egy Világosság szentolvasót imádkoztunk a temészetben sétálva és megnéztük a templomot, melynek Szűzanya kegyképe előtt választotta a Szűzanyát édesanyjául a kis Lolek (későbbi szentatya) számára az édesapja. A délután a csoport nagyobbik része számára a Wieliczkai sóbányában folytatódott. Élményekkel megrakottan tértek vissza. Mi, akik már láttuk, továbbmentünk Lipnica Murowanába, hogy ott megnézzük a szintén a Világörökség részét képező majdnem ezeréves kis fatemplomot. Megrendítő élmény! A mennyezeten és a falakon még eredetiek a festmények. A visszautat lelkesen végigénekeltük.
Aztán felvirradt elsőpéntek, Havasboldogasszony reggele, és mi kicsit fájó szívvel pakoltunk be az autóbuszba. Indultunk hazafelé, bár útközben újabb gyöngyök vártak ránk. Zakopánéban, ahol a házak is fából készülnek, a Fatimai Szűzanyának szentelt gyönyörűszép fatemplomban volt utolsó, hálaadó szentmisénk.Ezt a templomot a lengyelek hálából emelték a Fatimai Szűzanya tiszteletére, mert megmentette kedves pápájukat a merénylő golyójától.A templom mellett a Szentatya szobra, körülötte kápolnák, keresztút, mindez csodálatos környezetben, fenyőfák között, csobogó patak fölött.Hát igen.Mi minden található Lengyelországnak ezen a kis részén! Milyen szépen rendben tartják régi templomaikat miközben gomba módra nőnek ki a földből az újak! Mert van rá igény! Látszik, hogy az Isten az első helyen áll életükben! Ezért kaptak az Úrtól ily nagy kegyelmet:a szentatyát ajándékozhatták a világnak!
És még egy apró gyöngy gurult a lábunk elé mielőtt hazaértünk volna: Közép-Szlovákia legnagyobb zarándok központjába, Óhegyre ugrottunk be Besztercebánya előtt, hogy köszöntsük a karmelita szerzetesek által gondozott kegyhelyen a Szűzanyát és megköszönjük a sok-sok kegyelmet, amelyet kiesdett számunkra.
Egyedül a Jóisten lát a lelkekbe, ő látja mennyit tudtunk felszedegetni az elénk szórt gyöngyökből, mennyire tudtuk végigjárni saját lelki zarándokutunkat. Az biztos, hogy évek óta együtt utazó, összeszokott zarándokcsapatunk( bár mindig fogadunk be újakat is és sajnos vannak olyanok is, akik idős koruk, betegségük miatt már nem jöhetnek velünk)egyre inkább összekovácsolódik a Szentlélek által. Bízunk benne, hogy a Szűzanya új utakra hív még bennünket sok-sok igazgyöngyöt tartogatva számunkra. Legyen ezért hála Neki, a Szentatyának, de legfőképpen a Legszentebb Szentháromságnak, amen. Szervezőtársam, Szalay Lajosné Marika nevében is:
Baloghné Kalmár Zsuzsanna
Hálaadás:
Mindenért, amit adtál: Istennek legyen hála!
Mindenért, amit megakadályoztál: Istennek legyen hála!
Mindenért, amit elvettél: Istennek legyen hála!
Mindenért, amit megelőztél: Istennek legyen hála!
Mindenért, amit megbocsátottál: Istennek legyen hála!
Mindenért, amit nekem készítettél: Istennek legyen hála!
A halálért, amelyet nekem választottál: Istennek legyen hála!
A helyért, amelyet nekem készítettél: Istennek legyen hála! Amen
Győr, 2011. augusztus 7.
Imádság Szent Fausztina nővér naplójából:
Úr Jézus, szelíd Szívedből, mint kristályból, úgy áradnak felénk az Isteni Irgalmasság sugarai, ezért könyörgünk Hozzád: fogadj be minket irgalmas Szívedbe!
Tedd irgalmassá szememet, hogy ne ítéljek elhamarkodottan és ne gyanakodjak senkire, hanem minden lélekben a jót lássam és segítőkész legyek!
Tedd irgalmassá nyelvemet, hogy rosszat senkire se mondjak, s megbocsátó, figyelmes szavakra találjak!
Tedd irgalmassá és jóságossá kezemet, hogy minden fáradságot és nehézséget magamra vehessek mások terheinek enyhítésére.
Tedd irgalmassá lábamat, hogy fáradtságom és kimerültségem ellenére segítsek a rászorulókon!
Tedd irgalmassá és minden nyomorúság előtt nyitottá szívemet, segíts, hogy senki elől el ne zárkózzak és sose beszéljek a saját szenvedésemről! Fogadj be, Uram, szentséges Szívedbe! Jézusom, találjon a Te irgalmasságod nyugalmat bennem! Hozzád könyörgök Uram!
Te vagy a mindenható szeretet, magasztalom irgalmas jóságodat. Amen.
Baloghné Kalmár Zsuzsanna
