Beszámoló a templom ministránsainak, fiataljainak és családjaiknak római zarándokútjáról:
Ministránsaink zarándokútja Rómában
Augusztus első hetében felkerekedett templomunk egy kicsiny csapata és Rómába ment zarándokútra. Ministránsaink és templomunk ifjúsági közössége együtt indult el, hogy felfedezze keresztény vallásunk fővárosát. A fiatalabbakat szüleik kísérték el erre a nagy útra. Isten kegyelméből Ferenc Atya is velünk tartott, aki az egész út során segítette lelki gazdagodásunkat a Szentmisékkel, szentbeszédekkel és vezetett imádságokkal. Példát mutatva járt előttünk a hőségben, a sok gyaloglásban és izgalmas történetekkel terelte el figyelmüket a fáradtságról.
Érdemes kicsit visszatekintenünk a múltba ahhoz, hogy megértsük az 50 győri fiatal hogyan került 1200 km távolságra kis hazánktól. A Szentmisék előtt Dömötör Ádám főministránsunk (akit mindenki „csak” Dömeként ismer) gyakran mesélt nekünk arról, hogyan mennek a liturgikus ügyek a Vatikánban, hogyan zajlanak a Szentmisék a Szent Péter Bazilikában. Ő már többször is járt Rómában, egy alkalommal saját maga szervezte meg ezt az utat. 8 évvel ezelőtt szüleimmel én is részt vehettem az első közös zarándokutunkon. Sokan voltunk, akik szerettük volna újra megcsodálni az „örök várost”, és sokan szerettek volna életükben először eljutni. A közös utazásban már nagy gyakorlatunk volt, az elmúlt néhány évben jártunk együtt Pécsett a Hunga Rio-n, ahova két keréken biciklivel gurultunk, néhányan eljuthattunk a Krakkói Ifjúsági Világ Találkozóra és mindannyian szívesen emlékezünk vissza a Balatoni nyaralásokra, amelyeknek szintén elmaradhatatlan része volt a közös imádság és a Szentmisén való részvétel.
A tapasztalat és a rutin tehát megvolt, így két évvel ezelőtt elkezdődött a szervezkedés, tervezgetés. A munka nagyrésze Dömére a „főnökre” hárult, aki remek programmal állt elő. Egy szuper csapatmunkának köszönhetően gazdag útikönyvvel vágtunk neki, melyet saját magunk állítottunk össze énekekből, imádságokból és a látnivalókról szóló leírásokból. Még idegenvezetőre sem volt szükségünk, a szövegírók maguk mesélték el az egyes nevezetességekről a tudnivalókat.
Hajnalban indultunk, hiszen hosszú buszút várt ránk. Előtte templomunkban Szentmisében kértük Isten áldását utunkra. Az első hosszabb pihenő Padova-ban volt, ahol Szent Antal sírjánál imádkoztunk. A nap végén Velence mellett pihentünk meg éjszakára, kihasználva a lehetőséget hajóra szálltunk és megnéztük a pompás várost, amely a tengerre épült. Másnap Assisi-be indultunk, a város megtekintését követően a Szent Ferenc Bazilikában vettünk részt Szentmisén. Este már a Róma melletti kemping bungallóiban aludtunk. Hogy élményekben is gazdagodjunk másnap tömegközlekedéssel vágtunk neki Róma felfedezésének.
Kora reggel mindjárt a Vatikán felé vettük az irányt, hogy elkerülve a hosszú sorbaállást bejussunk a Szent Péter térre. A Magyar Kápolnában Ferenc Atya mutatta be a szentmisét, együtt imádkoztunk, énekeltünk Szent Péter apostol sírja mellett.
Nem maradhatott el a négy pápai bazilika felkeresése: a Szent Péter Bazilikát követően, jártunk a Lateráni Bazilikában, a Santa Maria Maggiore Bazilikában és a falakon kívüli Szent Pál Bazilikában is. Imádkozva, térden állva haladtunk együtt a Szentlépcsőn, amelyen Jézus Krisztust vezették Pilátus elé. Rómában rengeteg bazilika található. Nem hagyhattuk Il Gesu megtekintését, amely a Jezsuiták főtemploma és a világ első barokk temploma A Santa Sabina Bazilikát, amely a domonkos rend alapításának helye. A San Pietro in Vincoli Bazilikában is jártunk, ahol Szent Péter apostol bilincseit őrzik ereklyetartóban és itt látható Michelangelo híres Mózes szobra.
A program egyik legmegérintőbb pillanata volt, amikor a Szent Kallixtus Katakomba látogatása végén Ferenc Atya szentmisét mutatott be. Azon a helyen, ahol több mint 5 millió keresztényt helyeztek örök nyugalomra, közülük sokan az üldözések vértanúi voltak és ahol Szent Tarzíciuszt, a ministránsok védőszentjét is eltemették. Quo Vadis kápolnát arra a helyre építették, ahol Szent Péternek Krisztus megjelent. A látomásnak emlékét az út egyik köve őrzi, amelyen Krisztus lábnyoma megmaradt.
Természetesen nem maradhatott el Róma történelmi látnivalóinak a megtekintése sem. Hosszan sétáltunk a Forum Romanum, a Colosseum és a Cirkusz Maximus mellett. Megnéztük az Angyalvárat, a Pantheon-t, a Viktor Emmánuel emlékművet pedig meg is másztuk, fentről csodálatos kilátás tárult elénk a városra. Gyaloglásban a Vatikáni Múzeumban sem volt hiány, 2 óra alatt a hatalmas kiállító tér csak egy kicsi részét sikerült bejárnunk. A kiállítás rendkívül színes: láttunk egyiptomi múmiákat, ókori római szobrokat, festményeket, kegytárgyakat. Itt található a pápaválasztásokról híres Sixtus-kápolna, ahova a bíborosok szoktak bezárkózni, hogy pápát válasszanak maguk közül. Róma híres tereit is felkerestük, jártunk a Narancsoskertben, a Spanyol lépcsőnél, a Trevi kútnál pedig a visszatérés reményében készültek a fényképek.
A zarándokút legjobban várt napja a szerda, a pápai audienciák napja volt. Korábban keltünk és jobban siettünk, mint máskor, mert nagyon izgatottak voltunk a Szentatyával való találkozás miatt. Mindannyian ottlehettünk, a csoportunk kitűnt a piros színű ministráns egyenpólóval a tömegből és pápai áldásban részesültünk. Lacinak és feleségének Laurának, Kristófnak a férjemnek és nekem különleges kegyelemben volt részünk. Az audienciák szép hagyománya, hogy az újonnan megházasodott fiatalokat a Szentatya közel hívja magához, és kézfogásával adja áldását az esküvői ruhába öltözött ifjú házaspárokra. Ott lehettünk aközött a közel 150 pár között, és még most is beleremegünk, amikor visszaemlékezünk arra a pillanatra, amikor Ferenc pápa megfogta a kezünket.
Ministránsaink számára nagy ajándék volt, hogy az út során a szentmiséken vállalhatták a ministránsi szolgálatot. Azt hiszem mindig emlékezni fognak arra a napra, amikor a Szent Péter Bazilikában szolgáltak az Úr oltára körül. Kegyelmekben és hétköznapi csodákban gazdag utunk volt. Feltöltődtünk és rengeteg lelki ajándékkal tértünk haza. Olyan élményekkel gazdagodtunk, amiket sosem fogunk elfelejteni.
Hálásak vagyunk Istennek, hogy megengedte nekünk ezt az utat és végig elkísért minket. Köszönetet mondunk Ferenc Atyának a lelki táplálékokért és kitartásáért, hogy végig velünk volt. Hálásak vagyunk Dömének a szervezésért, a rengeteg ezzel járó munkáért és az álmatlan éjszakákért.
2019. szeptember 11.
Bakosné Czellér Andrea
Fotók: Beszprémi László, Németh Zsolt, Bojtos Rita, Homán-Bakos Krisztina
